Mikor “dobja ki” a gép ellenőrzésre a cégét?

Köztudott, hogy a már működő cégek ellenőrzését a NAV nem folyamatos rotációban (pl. mindenkire sor kerül 10 évenként), és nem is teljesen véletlenszerűen választja ki. Persze az adóhatóság jellemzően nem teszi nyilvánossá a kiválasztási szempontokat, mert akkor azok a cégek, amelyeknek lenne rejtegetni valója, igyekeznének tudatosan kikerülni a kiválasztási szempontokat. Leggyakrabban ezért az adóhatóság az olyan ellenőrzéseket, amik nem valamilyen más – éppen ellenőrzött – céggel fennálló üzleti kapcsolat miatt indulnak, egyszerűen véletlenszerűnek titulálja, mert “kidobta a gép”.

A jó könyvelő tudja, hogy ilyen véletlenek nincsenek… A NAV számítógépes háttérrendszere folyamatosan elemzi a beküldött bevallásokat, és “kiszúrja” azokat a cégeket, ahol érdemes “kutakodni”. Az egyik ilyen kiválasztási szempont bizonyosan az, amikor a cég több éven keresztül veszteségesen működik. Az alapelv egyszerű: Már önmagában is gyanús, hogy egy cég miért működik tartósan, ha veszteséges.

Pedig az ügyvezető számára teljesen természetes, és üzletileg indokolható magyarázatok is vannak. Például a cég kitermeli a munkatársaknak, így a tulajdonos-ügyvezetőknek is a bérét, és az ügyvezető valamilyen okból úgy sem akar a bejelentett bérén csökkenteni, ha ettől kicsit veszteségbe fordul a cég. Hiszen számára így sem veszteséges, legfeljebb a fizetésének egy részét vissza kell tegye…

Vagy nézzünk a könyvelő iroda szemével egy másik példát: Egy üzletileg erős évben az addig felhalmozott nyereségből a cég egy nagyberuházást hajt végre, és abban az évben az üzleti eredmény nyereséget mutat, mert a nagyberuházásnak csak az egyötöde jelenik meg ráfordításként. (Költségként nem számolható el a teljes beruházás egy éven belül, hanem csak évekre lebontva mutatkozik az amortizációs költség – ez az értékcsökkenési leírás.) Ezzel az évvel nincs is baj, mert ez az év eredményes volt. A következő években azonban a példánk szerint csak pénzügyileg nyereséges a cég, azaz a folyó bevételek meghaladják a folyó kiadásokat. A könyvelés szerint a következő évek veszteséget mutatnak, mert a korábbi nagyberuházás költségei (évenkénti értékcsökkentési leírás formájában) folyamatosan mínuszba viszik az eredményt. A korábbi évek pozitív eredményei után a NAV számítógépes rendszere ínséges időket diagnosztizál, és megszólal a vészcsengő: Látjuk, hogy hiába volt pénzügyileg nyereséges a vállalkozás mindegyik éve, a vészcsengő megszólalt, és a céget behívták ellenőrzésre.

Egy tényleg jól működő cégnél a könyvelő iroda kezében vannak törvényes lehetőségek, hogy bizonyos keretek között “optimalizálja” az éves eredményt, hogy az tartósan ne forduljon negatívba. Persze ehhez fontos, hogy a cégtulajdonosok partnerek legyenek benne, hogy ők is hasonlóan vélekedjenek a pozitív eredmény szükségességéről.