Miért zavarja az államot a tagi kölcsön?

A média évek óta attól hangos, hogy az adóhivatal, a kormány, a törvényhozás tűzzel-vassal igyekszik eltüntetni a tagi kölcsönt, ellehetetleníteni azokat a vállalkozásokat, melyek a tagi kölcsön révén próbálják a könyvelésüket rendben tartani.

Az alapfelállás ugye az, hogy a tagi kölcsönt azért állítja be a könyvelő, mert a bevételek nem érik el a kiadások mértékét, és ugye a semmiből nem lehet finanszírozni a költségeket, tehát az egyetlen kézenfekvő megoldás az, hogy a tag a tagi betétén felüli hozzájárulással fedezi a többletköltségeket annak érdekében, hogy a vállalkozást a beköszönő ínséges időkben is fenn tudja tartani. Mivel kölcsönről van szó, akár a következő évben ezt a vállalkozás visszafizetheti számára, mint adómentes kiadást.

A revizorok tapasztalatai alapján úgy tűnik, a leleményes magyar vállalkozók ezt a lehetőséget úgy értelmezik, hogy ha túl sok jövedelmet titkolnak el, és emiatt a nem eltitkolható költségeik a bevallott bevételeknél magasabbak lesznek, akkor bevetik a tagi kölcsönt. Egyelőre a hivatal csak a gyanúval él, hogy tartósan nem életszerű fenntartani egy olyan vállalkozást, ami csak veszteséget termel, de a törvényhozás is folyamatosan dolgozik azon, hogy azok is fizessenek adót, akik nem érnek el nyereséget. Erre való az elvárt jövedelem fogalma, azaz társasági adót akkor is kell fizetni kell a bevételek után, ha a költségek egyébként lenulláznák a nyereséget.