Céltartalék képzése

A számviteli törvény bizonyos esetben kötelező módon előírja a céltartalék képzését. Ennek a legjellemzőbb esete a garanciális kötelezettségvállalás, a környezetvédelmi kötelezettség, illetve bármilyen biztos jövőbeli kötelezettség, ami az adott üzleti év teljesítményével kapcsolatos. A céltartalék képzése azt jelenti, hogy az adott üzleti évhez a könyvelő beállít egy olyan ráfordítást, ami abban az üzleti évben még valójában nem realizálódott, de minden bizonnyal a jövőben (legfeljebb 5 éven belül) realizálódni fog.

A garanciális kötelezettségvállalásnál ezt könnyű bemutatni. A vállalkozás az általa gyártott termékekre garanciát ad. A garanciális javítások és cserék az elmúlt években kialakult tapasztalat szerint a termék vételárának egy konkrét százalékát tették ki, ezért az éves árbevételnek egy ennek megfelelő százalékát a vállalkozó köteles elkülöníteni, azaz céltartalékot képezni belőle.

A céltartalék megállapításánál és elkülönítésénél a könyvelő iroda abból indul ki, hogy az adott üzleti évhez tartozó bevételek és költségek is annak az üzleti évnek az eredményéhez kell, hogy kapcsolódjanak. Ha a költségek egy része tervezhetően a jövőben realizálódik, akkor a könyvelő céltartalékot képez, majd feloldja azt a felhasználáskor.

Miért kell a céltartalék képzésének lehetőségéről tudnia minden vállalkozónak?

Céltartalékot nemcsak a törvényben meghatározott kötelező esetekben lehet képezni, hanem más olyan, indokolt esetben is, amikor a képzés jogszabályi feltételei adottak. Ezek a feltételek elég megengedőek, ezért a legtöbb esetben a könyvelő iroda tud javasolni olyan indokot, amivel a céltartalék képezhető.

A céltartalék képzésére olyan esetben lehet szüksége a vállalkozásnak, ha egy adott üzleti évének az eredménye magas, de a következő üzleti éve(ke)t úgy tervezi, hogy ott az eredménye alacsony lesz, vagy akár negatív. Ha a könyvelő nem képez céltartalékot, akkor ilyen esetben a mostani, magas eredményű évben ki kell fizetni a magas eredményre vonatkozó 10%-os társasági adót, majd a következő évben az alacsony, vagy negatív eredményre is ki kell fizetni a kötelezően előírt, elvárt jövedelem utáni 10%-os társasági adót. Ha így megnézzük, akkor a két évre vonatkozóan a két éves eredmény összegéhez viszonyítva összesen 10%-nál is magasabb társasági adót fizet ki a vállalkozás, pedig elég lenne 10%-ot is, ha okosan tervez. Ha előre tervezi a következő éves várható magas kiadásait, akkor azokra céltartalékot képezhet, így mindkét évben, a mostaniban és a következőben is meg fogja haladni az éves eredménye az elvárt minimumot, és így valóban csak 10%-os társasági adót fog fizetni.