Bár a szabadságok nyomon követése a könyvelésen belül a bérszámfejtés feladata, a vállalkozás vezetőjének is érdemes tisztában lennie a szabadságolás alapvető szabályaival, hogy ne érhesse meglepetés.
Az alapszabadság mindenkinek 20 munkanap, mely kiegészül különféle pótszabadságokkal. A pótszabadságok legáltalánosabb indoka az életkor. Az életkor előrehaladtával egyre több éves pótszabadság jár. Az életkor-alapú pótszabadság már abban az évben jár, amikor az adott életkort betölti, azaz mindegy, hogy valaki januárban vagy decemberben született, az adott évben megkapja a plusz napokat.
- 25 évesen +1,
- 28 évesen +2,
- 31 évesen +3,
- 33 évesen +4,
- 35 évesen +5,
- 37 évesen +6,
- 39 évesen +7,
- 41 évesen +8,
- 43 évesen +9,
- 45 évesen +10 munkanapnyi szabadság jár.
Hasonlóan általános a gyermekek száma utáni pótszabadság-jogosultság. Itt a gyermek születésének éve a döntő, már a születés évében jár a plusz szabadság, ami mindkét szülőnek jár, nemcsak az egyiknek, mint ahogyan régebben szólt a szabályozás. A könyvelő a gyermek 16. életévének betöltéséig tudja figyelembe venni ezt a fajta pótszabadságot. Mindegy, hogy éven belül mikor van a gyermek születésnapja, a pótszabadságok számát éven belül nem kell arányosítani:
- 1 gyermek után +2,
- 2 gyermek után +4,
- legalább 3 gyermek után +7 munkanapnyi szabadság jár.
- Fogyatékos gyermekek után gyermekenként +2 nap jár.
Kevésbé általánosak még az apáknak, 18 évnél fiatalabbaknak, bizonyos egészségkárosodásban szenvedőknek járó kedvezmények.
Recent Comments