A kockázatos adózó besorolás

2016. január 1-től módosult a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről. Korábbi online tatabányai bejegyzésünkben átnéztük, hogy a törvény mostantól előírja, hogy “jó adózónak” (megbízható adózó) tekint egyes vállalkozásokat, és “rossz adózónak” (kockázatos adózó) másokat. A megbízható adózó számos könnyítést kap a hatóságtól, például kevésbé szigorúan, vagy egyáltalán nem büntetik bírsággal a kisebb súlyú könyvelő mulasztásokat.

Most a kockázatos adózót fogjuk közelebbről megvizsgálni. A kockázatos adózó legfőbb ismérvei, ha egyúttal nem áll felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt:

• Nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózónak minősül (szerepel ezen az adózói listán). Magánszemély esetén ez 10 millió forintos, más adózónál 100 millió forintos hiánynál lép fel.
• Nagy összegű adótartozással rendelkező adózónak minősül (szerepel ezen az adózói listán).
• Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapítottak meg nála (szerepel ezen az adózói listán).
• Egy éven belül az adóhatóság másodszor is üzletbezárás szankciót alkalmazott vele szemben.

A kockázatos adózó minősítés a minősítést követő 1 év során fennáll, és úgy mentesülhet alóla, ha a következő minősítésig a hátrányos besorolás okát megszünteti (kivéve a be nem jelentett alkalmazott és üzletbezárás esetét).

A hátrányos megkülönböztetés velejárói:

• Az ÁFA visszautalási határidő mindenképpen 75 nap.
• Ha az adózó az adóellenőrzés időszaka alatt kockázatos adózónak minősül, akkor az adóellenőrzés határideje automatikusan 60 nappal kitolódik.
• A jegybanki alapkamat ötszöröse lesz a késedelmi pótlék, ha utólagos ellenőrzés alkalmával állapítják meg azt (szerencsére a jelenlegi alacsony jegybanki alapkamat esetén ez még egy belátható százalék).
• Az állami adó- és vámhatóság az eljárásban köteles mulasztási- és adóbírságot kiszabni, és a bírság összege nem lehet kisebb, mint az általános szabályok szerinti felső határ 50%-a, és elérheti az általános szabályok szerinti felső határ 150%-át.