A könyvelő által beküldendő a ’08-as adatszolgáltatási bevallás azoknál a vállalkozóknál, akik nem minősülnek sem magánszemélynek, sem kisadózónak, ha éves szinten összesen legalább 1 millió Ft-os számlát befogadtak egy adott kisadózótól. Ezt az adatszolgáltatást évente kell megcsinálnia a könyvelőnek, mindig az adóévet követő márciusig.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha magunk vagyunk kisadózók, akkor nem érdekli a hatóságot az, hogy másik kisadózótól milyen összegben rendelünk termékeket és szolgáltatásokat. Érthető módon, hiszen magunk, mint kisadózók, már úgyis valamilyen átalány szerint adózunk, függetlenül attól, hogy másoktól milyen szolgáltatásokat igénylünk. Sem az EVA, sem a KATA szerint működő kisadózók fizetendő adóját a könyvelő nem csökkentheti az igazolt költségszámláikkal.
Tegyük fel azonban, hogy egy tatabányai vállalkozás egy környei kisadózótól igényel szolgáltatásokat. Miért érdekli ez a hatóságot annyira, hogy a tatabányai vállalkozás könyvelőjétől nyilatkozatot várnak el? A NAV azt szeretné kiszűrni, hogy a – példa szerinti – tatabányai vállalkozás egy vele “szorosabb” kapcsolatban álló környei vállalkozás révén, a kisadózók kedvezményes adókulcsán keresztül adózza le a jövedelmét. Konkrétabban: Nem szeretnék, hogy a tatabányai vállalkozás nyereségének egy jelentős részét ez a másik, környei vállalkozás realizálja.
Két független fél – példánkban a tatabányai és környei vállalkozás – között létrejött szerződést, és annak a valódiságát nehéz kikezdeni. Ha azonban ez az együttműködés a vizsgált szempontokból gyenge lábakon áll, akkor a tárgyalt könyvelői nyilatkozat révén ez automatikusan a felszínre kerül.
Mikor áll gyenge lábakon a példa szerinti tatabányai és környei vállalkozás együttműködése? Ha
a) a környei kisadózó a tevékenységét kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a környei kisadózó az éves bevételének legalább 50 százalékát a tatabányai vállalkozástól szerezte;
c) a tatabányai vállalkozó utasítást adhatott a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye nem a környei kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a tatabányai megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a tatabányai megbízó határozza meg.
Láthatjuk, hogy a fentiek jó része fennáll, akkor itt burkolt munkavállalásról van szó, ami nem megengedett sem a kisadózóknál, sem más körben. Mivel azonban a kedvező adózás miatt a burkolt munkavállalás jellemzően a kiadózók körében jelentkezik, ezért kell a kiadózóktól befogadott éves 1 millió Ft feletti számlák esetében a könyvelő révén nyilatkozatot beküldeni. Ha a fenti a)-f) körülmények közül legalább kettő igazolhatóan nem valósul meg, akkor a munkaviszony leplezésének vélelme sem áll fenn.
Recent Comments