Milyen árfolyamot használ a könyvelés?

A vállalkozásnak választania kell egy általános árfolyam típust arra, hogy az online könyvelés során milyen módszerrel kívánja rögzíteni a külföldi devizában történt gazdasági eseményeket. A vállalkozásnak ezt a választását rögzítenie kell az online könyvelés számviteli szabályzatában. A törvény lehetőséget ad arra hogy olyan módszereket választhasson a könyvelő, amiket nem kell indokolni, hanem indoklás nélkül csak meg kell jelölni.

Három milyen indoklás nélküli választási lehetősége van a könyvelő iroda ajánlása alapján a vállalkozásnak:

1. A leggyakrabban használt módszer a társaság kereskedelmi bankjának vételi és eladási árfolyamából képzett átlaga.
2. A második leggyakoribb módszer a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adott napjára meghirdetett középárfolyama.
3. Végül szintén indoklás nélkül használható az Európai Kereskedelmi Bank (EKB) magyar forintra vonatkozó keresztárfolyama is.

Emellett a törvény lehetőséget ad arra is, hogy a fenti 3 ajánlástól eltérő árfolyamot használjon egy vállalkozás. Mikor van értelme ennek? Döntően akkor ha egy vállalkozás jellemzően vagy csak értékesítési bevételekkel rendelkezik külföldi fizetőeszközökben, vagy csak beszerzési költségekkel.

Mint fent utaltam rá, ha az ajánlottaktól eltérő árfolyamot szeretne használni egy könyvelő, azt a számviteli politikában külön indoklással kell ellátni. Általában ez az indoklás nem túl bonyolult hiszen ténylegesen csak akkor szabad egy vállalkozásnak a javasoltaktól eltérő árfolyamszámítást használnia, ha az indokolt. Így az export tevékenységet végző vállalatok a kereskedelmi bankfiók euró vagy dollár vételi árfolyamát, míg az import tevékenységet végzők a kereskedelmi bankfiók euró vagy dollár eladási árfolyamát szokták használni az az exportra vagy importra utaló indoklással.

Van-e jelentősége az adók szempontjából annak, hogy a könyvelő iroda melyik árfolyamon rögzíti a tranzakciókat? A könyvelés szerinti éves eredmény mindenképpen a valós, bank által használt árfolyamot fogja figyelembe venni. Nyilvánvalóan a beszerzés napján az átlag árfolyam kisebb, mint a bank eladási árfolyama. Ha az éves eredményt ebből az átlag árfolyamból számolnánk, akkor kisebb költséget vennék figyelembe a valóságnál. A könyvelő azonban a fenti példában elszámol egy árfolyamveszteséget is, ami összegszerűen pontosan annyi, mint amennyivel többet fizetett a vállalkozás az átlagos árfolyam használatához képest. Ugyanígy az értékesítés napján az átlag árfolyam nagyobb, mint a bank vételi árfolyama. Ha az éves eredményt ebből számolnunk, akkor nagyobb bevételt vennénk figyelembe a valóságnál. A könyvelő azonban itt is elszámol egy árfolyamveszteséget, ami összegszerűen pontosan annyi, mint amennyivel kevesebbet ír jóvá a bank az átlagos árfolyam használatához képest. Látható, hogy az éves eredményt a kiválasztott középárfolyam módszere egyáltalán nem befolyásolja. Miért nem mindegy akkor, hogy a könyvelő iroda melyik középárfolyammal számol? Az online könyvelés megpróbálja a lehető legjobban átültetni azt a számviteli elvet, hogy a könyvelés a valóságot mutassa. Ha egy adott középárfolyam használata jobban megmutatja a vállalkozás gazdasági eseményeit, akkor azt célszerű használni.