Mennyivel nőhet a hasznod, ha 12 millióra emelik az áfamentesség határát?

Egy korábbi cikkemben már körüljártam azt a kérdést, hogy az áfamentesség elsősorban azoknak a vállalkozóknak éri meg, akik a lakosságnak értékesítenek. Ha alatta maradnak a mentesség korlátjának, akkor mindegy, hogy kereskedéssel vagy szolgáltatással foglalkoznak, megéri mentesnek maradni.

Mivel a pénzügyminiszter belengette, hogy az uniós szinten minden akadály elhárult az áfamentesség évi 8 millióról 12 millióra emelése elől, ezért vizsgáljuk meg, ki mennyivel fog jobban járni. Persze azt nem tudjuk, hogy tényleg megvalósul-e az emelés, de a kommunikáció ebbe az irányba mutat évek óta, ezért feltételezhetjük, hogy vagy 2019-től, vagy 2020-tól megtörténik a változás.

Amikor ilyen emelés történt legutóbb (6 millióról 8-ra), akkor azok, akik az utolsó vagy az azt megelőző évben kiestek az áfamentességből, szabadon visszaléphettek, ha az ÚJ korlátot a könyvelési bevételükkel nem érték (volna) el az UTOLSÓ 2 évben. Ez nagyon jó lenne most is, mert akkor nem kellene azoknak 1-2 évet várniuk a visszalépéssel, akik nem tudtak a 8 millió alatt maradni, de 12 milliót nem ért az éves könyvelési bevételük. Tehát az új szabályozás széles kört fog érinteni, nemcsak a mostani menteseket, hanem az így visszalépőket is.

A példa kedvéért nézzünk meg két jellemző áfamentes vállalkozást, egy szolgáltatót és egy webáruházat.

A szolgáltató általában a könyvelés szerint viszonylag kicsi költséggel dolgozik, nála a személyes munkája a jelentős hozzáadott érték. Eddig szinte csak úgy fért bele az áfamentességet jelentő havi 666 ezer forintos bevételbe, ha egyedül dolgozott. Ha viszont havi 1 millió lesz a bevétel határa, akkor már azok is megfontolják majd az áfamentességet, akik 1-2 munkatársat is foglalkoztatnak. A személyes jellegből fakadóan az elérhető haszon csak annyival fog nőni, amennyivel több munkát bele tud tenni a szolgáltatásba, azaz lehet, hogy semennyivel.

A webáruház azonban tudatosan tartja az áfamentesség határán a könyvelés szerint a bevételeit. Egy határig még tudná növelni az értékesítést a hirdetés növelésével. Egy tipikus webáruház elér 20% tiszta hasznot, és feltételezzük azt, hogy a költségeinek 25%-át teszik ki a fix költségek (pl. KATA és iparűzési adó, szállítási költség őhozzá, könyvelési díj, kis raktár, rezsi, internet, számítógép), és 75%-át teszik ki a változó költségek (áru, csomagfeladási díj, csomagolás, hirdetés). A feltételezés szerint lényegesen többet nem kell dolgozni a webáruház forgalom ilyen mértékű megemelése miatt, hanem csak a hirdetési keretet kell megnövelni. Tehát a fix költségek nem fognak lényegesen változni.

Számszerűsítsük, mit mutat a könyvelés!

Előtte: Havi 666 ezer bevétel = 400 ezer változó költség + 133 ezer fix költség + 133 ezer forint haszon.

Utána: Havi 1 millió bevétel = 651 ezer változó költség + 133 ezer fix költség + 216 ezer forint haszon.

A 216 ezer forintos tiszta haszon sokaknál már reális alternatívája egy főállásnak! Remélem, gondolatébresztőnek jó volt ez a kis könyvelői számítás.